Bringázás ahogy én látom

Monday, May 22, 2006

Szombati tekerés[?]

Én valami iszonyat gyenge. Legalábbis SPD-vel egyenlőre. Ez derült ki számomra szombat délelőtt.

Hajnali 3/4 2-ig filmet néztem, aztán alvás. Reggel 9-kor kelés, tíz órakor indultam. Gondoltam megyek egyet a BM útvonalon visszafelé: Téglagyári emelkedő/lejtő aljáig, majd visszafelé megmászom azt az emelkedőt, ami eddig háromból háromszor kifogott rajtam. Onnan fel Virágosnyereg, Crosspályán keresztül nagykövesig, majd onnan fel HHH. A terv szép, az eredmény ennél jóval szerényebb....

Elindultam 10-kor tehát. Ahogy kitettem a lábam a házból, elkezdett esni az eső. Nem érdekel, most már megyek, lesz ami lesz. Aszfalton SPD-vel nagyon szépen megy a tekerés, bár folyamatos szembe szél van. Na nem olyan vészes, mint múlt héten hazafelé jövet, de van. Így a Home tábláig is eléggé "gyenge" idővel érkezek [ezt még nem szoktam mérni, de 14 perc fölött ritkán szoktam ide érkezni]. Elindulok a hegynek. Eső közben eláll. Párás a levegő: izzadok, mint a lovak egy derbi után, kapkodom a levegőt. Nehezen, de felérek a Virágosnyeregig...felejthető idővel [20p38s].

A tetőn kisüt a nap...további izzadást okozva ezzel; levegő még mindig kevés. El vagyok keseredve, hogy így kész lettem ettől a bemelegítőtől. Iszonyat, mennyire más izmokat mozgat az SPD-s tekerés. Sík szakaszokon érzem az előnyét, de hegynek felfelé, nem tudok mit kezdeni még vele. Jön egy srác quaddal, s éppen nézegeti a térképet, hogyan tudna eljutni a siklóernyősökhöz. Sok jóval nem bíztatom. Elindulok aztán én is, terv változik: kimarad a téglagyári emelkedős mászás és lejtőzés, mert ki vagyok dőlve. Utólag jó gondolat volt a kihagyás a sár miatt.

Tekerek a Cross pálya felé...illetve tekernék. Sár. Látszdik a tegnapi esőzés és a mai is; ha nem is olyan durva a helyzet, mint BM-en...de most akkor sincs kedvem belemenni kétes helyzetekbe; főleg úgy nem, hogy harmadszor van rajtam az SPD-s cipő.
Tehát bokrokba be [BM-en is sokan itt próbálták meg kikerülni a sarat, látszik még a nyomvonaluk]. Megszívtam: a bokrok erőteljes tüskéket növesztettek, s most mindegyik arra vágyódik, hogy az én bőrömet szaggassa, tépje.
Nehezen, de átküszködöm magam a véres karmokon. Kiérek egy a Crosspályához közeli föld útra. Jobbra elnézve látom, hogy elég szenvedés lenne nekem ma ez a saras felhozatal. Marad a balra vissza. Megtalálom azt az utat, amiről Henger beszélhetett, hogy kellemes mászás a Vihar hegyre, s onnan a lefele is izgalmas. Tekerek, de rendesen kikapar a hátsó a sárban, s a vizes füvön. Ahogy egyre feljebb jutok, egyre jobban emelkedik az út is: ergo én egyre lassabb vagyok.

Igen-igen eljött az esés ideje. Kioldani már van időm [megtanultam!], de letenni a lábam már csak félig, mert közben tekernék, hátha feljutok. Elkapar a kerék: én megállok, dőlés jobbra. Sérülés nincs.

Feltolom a kerékpárt, egy a vízszinteshez közelebbi szakaszra, hogy majd onnan felfelé megyek tovább. Az istenért sem tudok elindulni a csúszós avarban. Na ezt még gyakorolni kell. Taposóval ez könnyebb, mert bármikor tovább tudom tekerni a holtponttól a pedált, de SPD-vel ugye becsatolás után már csak egy lábam szabad. Na mindegy, elmagyarázni nehéz, s nekem meg jól csinálni is. Lényeg: megunom a küzködést, s lefelé veszem az utam, majd Virágosnyeregtől lefelé az Erdőalja útra térek rá. Itt már csak aszfaltozok egészen le az Eurocenterig. Perényi úton felfelé mászás. Kellemes emelkedő, még ha csak aszfalt is. Mászok-mászok egészen fel a Remetehegyi útig. Gyönyörű kilátás, ja az eső megint esik. Legurulok a Kiscelliig, majd innen el az Árpád hídig.

Mivel még nem mentem semmit sem, gondoltam benézek a Margitszigetre körözni. Elkerekezek a déli sorompóig, aztán merészet gondolván időfutamot megyek.
Nem kellett volna.

Nehezen indul az eleje [csak 37km/h a max speed], aztan egész jól beállok 33-34-es átlagra. Egészen a Palatinusig. Itt elfogy a kraft, s agonizálás az egesz a végéig. Ki is eresztek az utsó 150 méteren. Így lett 4:28. Tavaly az acelvázas monsterrel 4:13-at tudtam. Van meg hova erősödni. Az idei legjobbam 4:20 múlt hétről. Végul sima kis 26 km lett belőle, szinte nulla tereppel, s kb 340 m mászással...

S már csak pár napom maradt befizetni a csekket a Crosskovácsi középtávra...

0 Comments:

Post a Comment

<< Home