Gázló 90

Életem első Gázlója, s egyben életem első teljesítménytúrája.

Duplán deflorálva lettem.

Kisebb haveri társasággal indultam el: Ákos haverom, Feke ismerőse, Gábor, s jómagam. Öcsémnem vállalta be a 90-es távot, lévén, hogy összesen 350 km van a lábában az idén, munkatársam pedig már egy triálos haverjával szervezett le egy 30 kmes túrát.


Tervek:Reggel 7 órás indulás, s 13 órás érkezés 15km/h-s átlagsebesség.

Célok: tisztességes, nyugodt tempós tekerés.

Megvalósítás:Regel 7kor találkoztunk a start helyen - Ákos eddig már benevezett engem. Sorba álltunk a chip aktiválása miatt, amikor jött az infó, nem müködik még a rendszer lehet indulni. Utolsó aprós simítások a biciklin, [van aki simogatta is] készülődés, müzli szeletek a legjobb helyre bepakolva, szőlőcukor kibontva.

Ekkor veszem észre, chippes rendszer mégis működik: aktiváljuk mindannyian.

Start: 7:38. Kellemesen langyos, meleg idő ván már most is. Hamar a viadukt alatt találjuk magunkat, miután az első EP-t elhagyjuk. Lendületes tempóban vezeti fel Ákos a 4 fős csapatunkat. Kb a 6.kmnél járhattunk,amikor egy földúton haladtunk a második EP előtt. vizes volt a fű, s magas is volt, nem nagyon lehetett látni a nyomvonalat rendesen. Egy előzésnél aztán sikerült egy mélyebb vájúnak megvezetnie az első kereket, s pereceltem egyet: éppen Roger elé. Nem ütött el, s én sem mentem nagy sebességgel, így felpattantam, és mentem is tovább. Az esés megfogott még jópár km-enkeresztül. 1 kis horzsolás volt a jutalmam illetve a bal kezem középső ujja kezdett bedagadni, s fájni.

Hamar elértük a Herendi emelkedőt. Régebben jártam erre, így tudtam,hogy milyen. Nem is akadtam fel az emelkedő milyenségén, inkább azn, hogy szabályosan folyik rólam a víz, mert a szél csak nem fúj [erőm meg nem volt annyi, hogy felfelé akkora sebességgel haladjak,hogy nagy legyen a menetszél.]. Jó volt látni a felfelé tekerő bringásokat. A lejtőzés és az újabb EP után még mindig 20-as átlagunk volt. Hmm, kezdtem elfáradni. Ahhoz képest, hogy a tisztes helytállás a cél, belekezdtünk-tem. Szerdán még betegeskedtem a másfél hétig tartó légcsőhurut gyulladásommal. Az utolsó három napon 4-4.5 órákat aludtam. Tetszett viszont az aszfaltos száguldás, majd jött az emelkedő. Az 5. EP-nél még együtt 4en, majd a többiek elhagynak. Saját tempóban haladok felfelé,majd a murvás szakaszon lefele megnyomom. Nagyon tetszik a táj, néha látni vélem a szemközti dopmbon a haverokat, ez erőt ad, s felfelé is lendületesebben tekerek. Jóleső ez a szakasz: fáradtságom ellenére kifejezetten élvezem. Kellemes környezet és jó hangulat után megérkezek a 6.EP-hez.


Sokan gyűlünk itt össze. Kapunk friss vizet és müzliszeletet is. Gábor 4 perce vár itt engem, s együtt indulunk tovább Bakonybél felé. Kicsit tudtam pihenni a murvás részen, így az aszfaltos szakasz felüdülés és lendületesen tudunk haladni, miközben beszélgetünk. Ellenben a nap forrón tűz. Megérkezünk a 9.EP-hez. Gyors müzli és szölőcukor bevétel és pecsét után indulunk is tovább Gáborral az emelkedőre. Jön a nap folyamán -számomra- a feketeleves. A murvás úton felfelé a meleg teljesenkikészít. Egy darabig haladok Gáborral, majd lassan, de biztosan távolodik tőlem. küzdök a meleggel, iszok, néha csak 5tel megyek. ELfogyott a kraft. A gyomrom égni kezd, leesett a cukrom. Bevágok pár cukrot: nem segít. Az 58. km-nél lekell szállnom a bringáról. Azért itt,mert itt találtam árnyékos helyet. Megeszek másfél szendvicset, majd indulok tovább. Jobb egy picit a gyomrom, főleg hogy a langyos vízzel leöblítettem a kaját. Balról zene szól, cserkészek táboroznak. Magamban egy nótát dúdolgatok, hogy menjen az idő. 60. km.. teljesen kész vagyok,nincs erőm. Elegem van. Feladom. Fenéket!! Tekertem én már idén 95öt.. a lábaim továbbra is mozognak, a fenti párbeszéd a fejemben zajlik le. Elmegy mellettem egy leányzó, cirka 2x olyan gyorsan mint én. ehh...és jön az Augusztin tanya. kellemes meglepetés a víz, töltök is, majd bevágok egy müzlit, s indulok tovább. A fáradtág miatt aztán itt 2x bénázok. Elbizonytalanodom nagy egyedül haladva, hogy jó irányba indultam-e el. 2x2 perc gondolkodás. Első körben jó irányban voltam, aztán amikor jött a T elágazás Hárskút felé, a lejtőzés öröme miatt nekem valahogy a jobbra volt a szimpatikus. Mivel kb 30 másodperce előzött meg két srác, s a hosszú belátható úton még csak porfelhőt sem látok, 300 méter után visszamegyek a kereszteződéshez, s akkor veszem észre a jelet: balra. Innentől minden sima. Megelőz egy srác, s dohog, hogy majdnem elvétette Ő is a T elágazást, de halad tovább. 3 kanyar után nemlátom, de ott elől porzik valami. Meghajtom: egy traktor. Na szép. Közben elől aszfaltos út, irány.

Kiérve Hárskút végébe, jön az újabb orgazmus: Lejtőzés a Márkói malomig. ÁÁÁÁÁÁ.. egy kisebb felfelén megelőz három srác, de aztán jön a lejtő. Látszik kinek a bringája hány bárra van fújva. Rendszeresen fékeznem kell 15 méterre mögöttük, hogy ne fussak rájuk nagyon. Max speed itt 66 km/h lett nekem. Autók jönnek mennek, s máris a 10. EPnél vagyunk.

Itt gyors müzli és szölőcukor zabálás, kis vizzel lenyomatva: még 9 km. Már csak 9 km. A hdig csuda jól lehet tekerni: 24-32 között. Élvezem nagyon, de figyelek, nehogy bukjak. A visszafordítós hid megijeszt, hogy fel kell mászni az aszfalton. Látom valaki éppen a tetejére ér a 3 srác közül, míg én jobbra a jelzést követem. Aztán megérkezek a 8as körgyűrűhöz. Be kell érnem a Megyeháza térre ez van a szemem előtt. Körgyűrűn tekerek sokág, majd a Viadukt felé balra be földútra. A börtön alatt jövök be a városba, s érkezek a célba.


4586 kaloriat egettem,
max speed Harskut-Marko szakaszon 66 km/h.
Dist:86.25 kmavg Speed: 17.41 km/h
Netto Time:4h54m32
Brutto Time:5h23m46
avg HR: 151
max HR: 180

Elsőre jó...és ahhoz képest jó, hogy szerdán még beteg voltam, ahhoz képest jó, hogy 6 órát terveztem, s ahhoz képest jó, hogy igazán Buda Maraton óta nem tekertem terepen...Amugy lehetne jobb is, olyan jó 30-40 perccel. De ezt majd jövőre, de akkor már 130 km-en.