Tegnapelőtt - szombaton - elmentem ki a szabadba bringázni egyet.
Tervezett útvonal a szokásos volt, lassú-kényelmes tempóban, több fotózással.
Kellemes levegő, megfelelő nedves ködös idő: minden adott volt, hogy jót tekerjek.

Ismét a Virágosnyereg utcát válsztottam felmenetelnél. Kellemes volt, kevesen voltak kint az utakon: így aztán ovatosan kellett tekernem a kóbor kutyák miatt. Mindig a szemem sarkábol figyeltem az útszéli kutyákat.
Aztán jött az a szakasz, amit életemben még nem éltem meg. Hóban-latyakban-sárban biciklizni.

Első hó

Tegnap éjjel leesett az első hó. Ez számomra csak annyi információvalbir, hogy lassabban kell tekernem a kanyarokban, s hogy a kigyorsitásokra figyelnem kell. A héten még a HHH-ra is menni akarok... remélem sikerül.

S szintén a héten elkezdem az indoor edzéseket a spinningen.

Nos kiderült végül, hogy tényleg defektem volt. A belsőmben van egy repedés. Sem a defektgátló, sem a külső gumi belső felülete nem mutat sérülést. Nem tudom mi okozhatta a sérülést, mindenesetre csere volt. Azért csere, mert reggel szereltem, s siettem munkába!:)

Tegnap kipróbáltam a fejlámpa, 27 ledes zseblámpa és a bringalámpám együttes erejét. Alakul :) Ezzel már el lehet menni biciklizni. Az igazi nagy élménytől messze van, de látni lehet messzebbre is. Ma este elmegyek ismét a Virágosnyereg utcára, kiváncsi leszek mit látok.

Az év első defektje?

Gyanús, gyannús...

Tavaly a biciklizést November 17-én fejeztem be defekt miatt. Akkor azért nem kezdtem el megcsinálni a bringát, mondvá nemköltök a bringára többet, hiszen tavasszal új biciklim lesz, s arra kell a pénz.

Ma reggel vettem észre, hogy gyanúsan sokat engedett az első kerekemben a nyomás. November 10-e van. Jövőre új bringát akarok.. illetve vázat, teleszkópot. Most viszont nem hagyom magam becsapni, s télen is fogok tekerni :)

Esti tekerés Virágosnyeregig

Tegnap galád módon, több mint két hét után ismét elmentem biciklizni a Hármashatárhegy felé. Korábban már hallott és bőszen emlegetett Virágosnyereg utcát akartam kibiciklizni. Lefelé egyszer mentem rajta, akkor döntöttem el, hogy szemből is megpróbálom bevenni.

Munkából korábban hazaérve ledobáltam a cuccaimat, gyorsan átöltöztem. Kint egyre szürkébb volt az idő. Egy pillanatra átfutott bennem a dolog, hogy nem megyek, s idehaza kellene spinningelni inkább egy kicsit, de végül győzött az akaraterő [vagy az őrültség?]. Gondolván a nem túl figyelmes autósokra: a sisakomon volt a fejlámpám, a tarkómra erősítettem egy villogót plusszban, s a biciklin az első hátsó lámpa is működött.
Mivel a lakásban 10 percnél tovább voltam, induláskor melegem volt, bár éreztem a kellemes időt. Menet közbenegyre sűrűbb köd ereszkedett a környékre. Szerencsére nem akartak elütni, s megérkezhettem a Harsánylejtő utcához. Kényelmes tempót tekertem idáig, mert nem akartam túlságosan bemelegedni az utca aljáig. Ezt annyira jól sikerült tartanom, hogy ilyen lassan még nem értem el a Harsánylejtőig [18.56 km/h-ás átlag]. Igaz ehhez az esti sötétség és a köd is hozzásegített.

A Harsánylejtő utcáról aztán ráfordultam a Solymárvölgyi útra. Velem szembe gyalogolt a sötétben egy nénike, aki amikor mellé értem felnézett az útról, s kurjantott geyet vidáman a fejlámpám láttán. Aztán a kanyar után a Virásgosnyereg utcán elkezdődött az emelkedő. Szép lassan eljutottam a legkissebb fokozatig. Itt sem volt világítás. Visszanézve a városra minden szépen ködbe veszett. Ismét rájöttem, hogy még egy esti aszfaltos biciklizéshez is erős fények kellenek. Fejlámpa+biciklilámpám még mindig kevés fényt adott. Szükség van a ledek cseréjére és valószínű egy halogen lámpára is a kormányra. Első lépésként egy ma vásárolt lámpát fogok még a sisakomra erősíteni. Párszor az utat a néha szembejövő autósok világították meg.


Ahogy emelkedő egyre durvább lett, úgy lettem én egyre hangosabb. A sötétben nyögtem, ziháltam rendesen. Végig aszfalton mentem felfelé, de a ködre jellemzően az aszfalton többször elforgott a hátsó kerekem a nedves úton. Nagyon kellett kapaszkodnom két helyen a kormányba, de végül is elsőre kitekertem a Virágosnyereg utcát. Az Őzsuta utcáig kereken 10 percig bicikliztem [1.43 km] Elfáradtam felfelé annyira, hogy a lankásabb részeken is felfelé csak 6-8 km/h-val mentem, pedig 15tel is lehetett volna haladni. Az út beletorkollott az Erdőalja utcába [12p06, 1.69 km]. Innen felfelé haladtam az Erdőalja utcai kútig. Látni keveset láttam, de a szembejövő három kocsi sofőrje azért észrevett. Az első lámpám néha el-elhalványodott, pislákolt. Ezen csodálkoztam, mert nem túl sokszor használtam eddig. Közben rájöttem lehet a hideg az oka? A kútnál befordultam a földútra, hogy a Virágosnyeregig felmásszak. Izzadtam, melegem volt és ekkor még a pulzusom is elkezdett ugrani felfelé. Szépen másztam a sötétben felfelé, nem látván előre az utat [noha ismerem]. Érdekes volt így menni,mert mindig kellett a tekerésnél tartalék energiákat hagyni a lábamban, ha rossz nyomsávban mennék, s megcsúszna a hátsó a köveken kavicsokon. Aztán elkezdtem szédülni,s le kellett szállnom szégyenszemre a bringáról pihenni. Kis pihenő utána pulzusom 176 volt [kdierült 180 volt a max]. Közben a gyomrombanis az ismerős, nem túl kellemes émelygő érzés: alacsony a cukorszintem. Megtapasztalhattam tehát a cikkben [] leírtakat a cukrok rövidtávú hatásáról. Nem sokat segített tehát a süti.

Kis tolás után után rájöttem nem ezért jöttem erre, hogy sétáljak, ezért visszaszálltam, s lassan de felértem a tetőre [25p07, 3.24 km]. Itt vettem észre, hogy a hátsó villogóm a biciklin nem villog [hideg, s lemerülő elemek?]. Egy perc pihenő után egyből indultam vissza, nehogy megfázzak. Az ereszkedés érdekes volt. Soha ilyen lassan még nem értem le a Harsánylejtő aljába. [Több mint 14 percbe tellett a korábbi 5-7 perc helyett]. A kös ekkor már meglehetősen erős volt. Végül forgalom mentes időszakban hat előtt hazaértem. Forró fürdő és forró tea után már kellemes emlékként élt bennem a tekerés.


Otthon vettem észre, hogy remeg a lábam. Régen nem volt ilyen, hogy így elfáradt volna a combom, noha ma izomlázam nincs.

Dist: 14.83km
NettoTime: 64:43
Brutto Time: 68:35
Avs: 13.7 km/h
Mxs: 47.5 km/h
Avg HR: 142
Max HR: 180
865kcal

Pár napja történt reggel egy kis kakaskodás..

Mentem be a munkahelyre biciklivel. Lakástól alig 500méterre egy kisebb utcán szoktam menni, ahol alig van kocsi forgalom. A 2 sáv másfél sávra szűkül, mert építkezés folyik az utcában, s sokan parkolnak is az út szélén. Lényeg reggel megyek az utcán, amikor a hátam mögül hallom ám, hogy valaki nagyon siet a munkába. Túráztatja a kocsit rendesen, s eléggé sportosan vezet. Le is húzódtam teljesen jobb szélre-közel a parkoló autókhoz. A fickó megelőz. Közben szemből jön egy Suzukis. Egyikőjük sem húzódott volna félre vagy lassított volna. Elmentek egymás mellett. A tükrök meg repültek mindkét kocsiról. Persze utána már mindkettejük lassított :) Verekedés nem volt...de az észnélküliség dominált.

November harmadikán sikeresen megkaptam a ledeket. Kíváncsian vártam a hazaérkezésemet, hogy a fejlámpa xenon foglalatában kipróbáljam, hogy mennyire világít. Meglepődtem a 35 candeláson. Majdnem az egész fejlámpa együttes fényét produkálta egyetlenegy kristály.
Kíváncsi vagyok, hogy sikerül-e összerakni illetve kicserélni a lámpákban a ledeket. Forrasztópákám nincs.. szóval valami ismerős után kutakodok éppen.

Azóta teszteltem a fejlámpát a Cateye lámpát és Nóri halogén lámpáját együtt. Majdnem jó. :) Mindegyik lámpa ha 2x olyan erősségű lenne, akkor már szépen látnék a vak sötétben is.

Mostanában nem nagyon sikerül eljutnom a HHH-ra... Talán szerdán elmegyek egy esti tekerésre [délután fél öttől már este van]